Süllyed a hajó, de….. még festik a korlátokat

Több szempontból is ideillő Sándor György klasszikusa a Tükörhegy IV. építési giga projekt jelenlegi állapotaira.
Az Önkormányzat szempontjából a hajó süllyed, hiszen a jogszabályok által lehetővé tett építkezés jogerős engedéllyel rendelkezik, így a lakók részéről számos kritikát ért építkezést megállítani már nem lehet. Szépítendő a helyzetet lakossági fórumon igyekezett megtudni polgárainak véleményét, mely dicsérendő gesztus, de néhány évet elkésett.
Úgy tűnik, léket kaphatott a beruházó Szubsztancia Kft. csónakja is. A lakóingatlan piac romjaiban, a demográfiai mutatók szerint a lakosság már nem ki-, hanem visszaköltözne a fővárosba, a hitelhez jutás esélye – fejlesztőként és vásárlóként is – kérdéses. Ezen felül nyakába kapta a helyiek ellenállását, amely egy még sikeres kivitelezés esetén is tovább csökkenti az üzleti renomét. Most még kitart és festené azokat a bizonyos korlátokat.

A lakossági fórumot levezénylő Turai István Polgármesternek egyre nagyobb fejtörést okoz a maguknak hangot követelők növekvő száma. 2010. szeptemberig hang nélkül telt a jogalkotó élete, az azóta eltelt időben a vihar azonban egyre erősödött. Egy éve a művelődési ház házasságkötő terme elég volt, most a legnagyobb termét töltötték meg a helyiek és mondtak határozott véleményt: Köszönjük, nem kérünk lakótelepet a szomszédunkba!

Kemény kérdésként szállt a városvezető felé, hogy a maximum 2 emeletes házakból álló kisvárosban miért kellett 12m feletti lakótelepet és városközpontot engedélyezni a kertvárosi lakópark tövébe.  Hol vannak azok a szakemberek, akiknek az lett volna a dolguk, hogy ésszerű javaslatokat tegyenek arra, hogy megakadályozzák ezt a beruházást? Mi várható tőlük ezután és az őket felügyelőktől?

A felkért ingatlanpiaci szakértő vázolta azt, amit mindannyian látunk, érzünk, ez a szektor ma még mindig óriási gödörben van. A tendenciák pedig továbbra sem kedvezőek. Valószínűleg nemcsak a felszólalókban merült fel, hogy mihez kezd a beruházó az 1240 lakásával olyan környezetben, ahol az elmúlt 10 évben összesen 850 lakóingatlant lehetett eladni és eközben Budapesten is 14.000 lakás várja új gazdáját. Társadalmi kérdés, hogy a lakótelepre beköltözők hogyan tudnak beilleszkedni a kertvárosi környezetbe. A terület fejlesztésére vonatkozó elméleti javaslatai (posta, óvoda, templom, stb.) pedig – nagy visszhanggal kísérve – a semmibe hullottak életképtelensége miatt.

Az önkormányzat rendezési terveinek alkotója javasolt ugyan az építéshez kapcsolódó módosító lehetőségeket, de ezek a beruházó beleegyezése nélkül azok is maradnak.

Bár hivatalos meghívót nem kapott, becsületére váljon, hogy beült a „farkasok” közé a beruházó képviselője is. Felszólalása inkább gesztus értékű volt, sem mint komoly szándék a kompromisszumok felé. Az ingatlanszakértő felé intézett kritikáját hamar oldotta a szemfüles publikum. Amikor hangsúlyozta, hogy projektjük csak 1040 lakásra szól, érkezett az online válasz, weboldalukon éppen 1240 eladó lakást hirdetnek. A lakótelep megnevezést próbálta árnyalni a 120 m2-s átlag lakásméretekkel, de a képlettel adós maradt, mert a neten 44, 60 és 73m2-s lakásokkal hirdeti magát. Kétséges az is, hogyan fogja megvalósítani a 15 évre tervezett beruházást, ha engedélyei 7 év után lejárnak.
Vásárlásra buzdító szlogenjükben jelzik, a kertváros vonzó. Mármint a beruházónak, aki az itt élők befektetéseiből tervez óriás nyereséget, 170 ingatlantulajdonos kárára.

Mi az alternatíva?
  •     Csökkentett épületmagasság és lakásszám, növekvő zöldterület kétszintes lakóházakkal. Ezt a beruházónak is el kellene fogadnia.
  •     Luxuslakások, a DEPO-ra kilátással és mindez egy lakótelep fejlesztésben jártas beruházótól.
  •     Az önkormányzat visszavásárolja az ingatlanokat. De miből?
  •     Marad a folytatódó lakossági nyomásgyakorlás az érintettekre, hogy módosítsák elvárásaikat és ésszerű/életszerű megoldásokban gondolkozzanak.
A jelenlegi terv megvalósulása esetén – a szakember szerint is – Tükörhegy ingatlanjainak értéke akár 20%-t is esni fog. Ám ha beruházó félig készen hagyja itt az épületeket és dönti be projektjét ez a szám jóval nagyobb is lehet. Miért kellene elfogadnia ezt az itt élőknek, akik saját megtakarításaikat fektették be, amikor ide költöztek, remélve, hogy jó helyen tették ezt.
Ki fogja ezt a kárt megtéríteni nekik? Az Önkormányzat, aki lehetővé tette a beruházást?

Még ha konkrét cselekvési terv nem is született ezen az estén, a felszólalók, majd az őket kísérő taps egyértelműen jelezte a városvezetőknek és a beruházó felé is, a helyiek beleszólást követelnek a helyzet megoldásába. Egyenlőre talány marad, hogy a felek képesek-e újragondolni stratégiájukat, vagy inkább festegetik tovább azokat a bizonyos korlátokat.Sipos Tamás

A lakossági fórum hanganyagának írásos (nem hivatalos) kivonantát itt olvashatja el.